Főmenü

Horváth László polgármesterTisztelt Látogató! Kedves Vendégünk!

Polgármesterként engedje meg, hogy üdvözöljem Vácszentlászló község lakóinak nevében, örülök, hogy ellátogatott hozzánk! Vácszentlászló a fővároshoz és nagyobb városokhoz (pl.Gödöllő, Tura, Aszód) viszonylag közel, ám azok zajától távol található, a Gödöllői-dombság közelében, ahol valóban barátságos nyugalomra lelnek az ide látogatók. Településünk őslakosainak és közösségünk új beköltöző tagjainak köszönhetően örvendetes, hogy a lakosság száma évről-évre gyarapszik, jelenleg 2103 fő.
Vácszentlászló község ősi település. Az itt végzett ásatások alapján a régészek arra következtetnek, hogy szarmata és avar település volt itt korábban. Településünk első pecsétje az 1691-es dátumot viseli. A pecséten ekevas és ugró ló látható, amely ma is díszíti községünk címerét. A falu szívében a kistérség meghatározó vízfolyása, a Hajta-patak csörgedezik A ma parányi vízfolyás korábban a rá települt számos vízimalom kerekeit hajtotta. A legenda szerint névadónk, Szent László király lovának patkónyomából eredt egykor. Ma a patak a településünk határában lévő víztározót táplálja, mely remek horgászélményekkel várja a hozzánk látogatókat.
Vácszentlászló a nyugati palócság legdélibb területe. Római katolikus templomát 1745-ben építették, később bővítették. Az 1835. évi egyházmegyei jegyzőkönyvben találkozunk először a község mai nevével. A település régi parasztházai ma is őrzik a XIX - XX. század fordulójának földműves paraszti világát, és jellegzetes oromzataikkal védendő kulturális értéket képviselnek. E házak egykori tulajdonosai és leszármazottaik a két világháború alatt is bizonyították hazaszeretetüket. Nekik állít emléket Kőrősfői Kreisch Aladár egyetlen köztéri szobra községünk központjában. Kulturális értékeink megőrzésén túl európai és hazai források felhasználásával a közelmúltban újak létrehozása is lehetővé vált, így jöhetett létre a Szent László park, valamint a Községháza mellett Szent László hermájának pontos másolata.
Vácszentlászló Európai Falu, hiszen minden, a XXI. században elvárható infrastruktúrával rendelkezik. Az itt lakók és az ide érkező látogatók érzékelhetik településünkön a meglévő közművek, szolgáltatások, ellátó helyek által biztosított előnyöket. Vácszentlászló lakóinak közös akaratával, összefogásával sikerült elérni, hogy településünk lakosságmegtartó ereje nőtt és vonzóvá vált a lakhelyet keresők számára.
A föld és az élő környezet szeretete, a művelő munka becsülete generációról generációra öröklődött. A természetes környezet védelme településünkön ma sem csak a szavak szintjén jelentkezik, hiszen hazai viszonylatban az egyik legmodernebb hulladékkezelési rendszert tartjuk fenn és működtetjük partner településeinkkel. A rendszer példaértékűségét jelzi, hogy ez a gödöllői Szent István Egyetemen ma is szakmai tananyagnak számít.
Községi rendezvényeinkre nem csak helyi, de távolabbi települések lakói is szeretettel látogatnak. 2009-ben volt szerencsénk megrendezni a Szentlászló Nevű Települések Találkozóját, ahol 14 hazai és határokon túli település lakóit láttuk vendégül. Ezt a vendégszeretetet Ön is megtapasztalhatja, amennyiben a virtuális világon túl személyesen is ellátogat hozzánk!

Személyesen is várom/várjuk szeretettel!

Horváth László Tibor
polgármester

Pest Megye keleti szegletében, Gödöllő városától 16 km-re, utak találkozásánál található Vácszentlászló község.
Az ősi magyar település a Hajta két partján húzódik, s az első világháborútól kezdődően új falurészekkel bővült.

A törtök hódítás idején a budai szandzsák pesti Nahijéjébe tartozott.

A 15 éves háború után visszatelepült Szentlászló népességére és gazdálkodására nemsok adattal rendelkezünk.
Portaszám szerint akkora a település 1626-ban, mint 1588-ban volt, azaz 3 portás. Ezidőtájtról eredhet a Hajta patak neve, valószínűleg a hajtani, malmot hajtani jelentésből.

Szentlászlónak nyilvánvalóan már az Árpád korban, az Ajou-korban is volt saját községi igazgatása. A szentlászlói községbírói szervezetre nézve a legelső adatunk 1557. október 23-án kelt, amikor említik Hágó Péter bírót. A második adatunk 1568-ból való. A XVII.század elején a török hódoltség területén a kettős hatalom bonyolult viszonyai közepette kialakult a parasztvármegye, amit az 1703-ban kitört kuruc szabadságharc idején a labanc fél is megkisérelt, - sikertelenül - feléleszteni. A kuruc szabdságharchoz Szentlászló fiataljai is csatlakoztak.

Területünkön hol a kuruc, hol a labanc szedte az adót. A község címere Szentlászló első ismert pecsétje (1691) tartalmának felel meg. A környéket birtokló Eszterházy család a XIX.század második felében eladósodása miatt a birtokait kénytelen volt eladni. A birtok egy része koronabirtok lett, amit Ferenc József kapott koronázási ajándékként, míg a másik részét Báró Schossberger Zsigmond vásárolta meg 1873-ban. Az 1848-as forradalom idején a mintegy ezer fős népességű faluból számosan álltak be nemzetőrnek. A korabeli névszerinti összeírás száz fő részvételéről szólt.

A falu a szabadságharc idején a nagy hadfelvonulások útján kívül esett, ezért kevés kár érte. A település gazdasági viszonyait alapvetően továbbra is a mezőgazdálkodás határozta meg.A XVIII-XIX.századvban csupán néhány iparos dolgozott a faluban, így a kovács, a molnár, a mészáros.

A XX.század első felében kezdett növekedni az iparral foglalkozók száma, s hasonló bővülés történt a kereskedelemben is. Az első világháború idején a férfi lakosságból bevonult 217 fő, akik közül 52 személy hősi halált halt.

A második világháború a falut 1944.őszéig csak közvetve érintette, majd a Vácszentlászlón és környékén lezajlott katonai események részei voltak annak a nagyszabású magyarországi hadműveletnek, melyek Budapest körülzárását tűzték ki célul. Vácszentlászlón november 17-én ugyan befejeződtek a harcok, de a háború még a környező településeken dúlt. A háború után 1950-ben a bírói és főjegyzői irányítású közigazgatást felváltotta a szovjet tipusú tanácsrenszer. 1970-ben Vácszentlászló és Zsámbok községeket Valkó nagyközség tanácsához csatolták, s a község az önállóságát 1990-ben nyerte vissza.

(forrás: „Vácszentlászló története”)

A vácszentlászlói népi hagyomány Szent László király lovának 
Lábanyomából eredezteti a Hajta patakot. 

„Völgy, ez egy mérsékelt két magaslat közt éjszakról keletnek
elnyúló szép rét, mellynek éjszak felöli részin egy forrás fakad, melly 
Kis vígan csergedező patakcsává alakulván kelet felé mintegy kétezer
lépésnyi távolságra a határban létező egyetlen malmot hajtja. A forrás
eredetét a nép ajka, miután a forrásnak patkó alapkja van, Szt. László
Magyar Király lova lába nyomától származottnak mondja…”

  • belterülete: 188 ha
  • külterülete: 2987 ha
  • lakóinak száma 2011. január 1. állapot szerint: 2103 fő
.

Keresés


Eseménynaptár

Augusztus 2017
H K Sz Cs P Szo V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Új események

Nincsenek események