A törtök hódítás idején a budai szandzsák pesti Nahijéjébe tartozott.

A 15 éves háború után visszatelepült Szentlászló
népességére és gazdálkodására nemsok adattal rendelkezünk.
Portaszám szerint akkora a település 1626-ban, mint 1588-ban volt, azaz 3 portás. Ezidőtájtról eredhet a Hajta patak neve, valószínűleg a hajtani, malmot hajtani jelentésből.

Szentlászlónak nyilvánvalóan már az Árpád korban, az Ajou-korban is
volt saját községi igazgatása. A szentlászlói községbírói szervezetre
nézve a legelső adatunk 1557. október 23-án kelt, amikor említik Hágó
Péter bírót. A második adatunk 1568-ból való. A XVII.század elején a
török hódoltség területén a kettős hatalom bonyolult viszonyai
közepette kialakult a parasztvármegye, amit az 1703-ban kitört kuroc
szabadságharc idején a labanc fél is megkisérelt,- sikertelenül –
feléleszteni. A kuruc szabdságharchoz Szentlászló fiataljai is csatlakoztak.

Területünkön hol a kuruc, hol a labanc szedte az adót.
A község címere Szentlászló első ismert pecsétje (1691) tartalmának
felel meg. A környéket birtokló Eszterházy család a XIX.század második felében eladósodása miatt a birtokait kénytelen volt eladni. A birtok egy része koronabirtok lett, amit Ferenc József kapott koronázási ajándékként, míg a másik részét Báró Schossberger Zsigmond vásárolta meg 1873-ban. Az 1848-as forradalom idején a mintegy ezer fős népességű faluból számosan álltak be nemzetőrnek. A korabeli névszerinti
összeírás száz fő részvételéről szólt.

A falu a szabadságharc idején a
nagy hadfelvonulások útján kívül esett, ezért kevés kár érte.
A település gazdasági viszonyait alapvetően továbbra is a
mezőgazdálkodás határozta meg.A XVIII-XIX.századvban csupán néhány iparos dolgozott a faluban, így a kovács, a molnár, a mészáros.

A XX.század első felében kezdett növekedni az iparral foglalkozók száma, s hasonló bővülés történt a kereskedelemben is. Az első világháború idején a férfi lakosságból bevonult 217 fő, akik közül 52 személy hősi halált halt.

A második világháború a falut 1944.őszéig csak közvetve érintette, majd a Vácszentlászlón és környékén lezajlott katonai események részei voltak annak a nagyszabású magyarországi hadműveletnek, melyek Budapest körülzárását tűzték ki célul. Vácszentlászlón november 17-én ugyan befejeződtek a harcok, de a háború még a környező településeken dúlt. A háború után 1950-ben a bírói és főjegyzői irányítású közigazgatást felváltotta a szovjet tipusú tanácsrenszer. 1970-ben Vácszentlászló és Zsámbok községeket Valkó nagyközség tanácsához csatolták, s a község az önállóságát 1990-ben nyerte vissza.

(forrás: „Vácszentlászló története”)

Lap tetejére